A Nemzeti Együttműködés Rendszere össze fog roppanni – hamarosan, ez a hamarosan azonban lehet kínosan hosszú idő –, mert már a koherens hazudozásra sem figyelnek, délelőtt más a sziklaszilárd kinyilatkoztatás, mint délután, írja szerzőnk, aki Orbán Viktor brüsszeli kávézásától rugaszkodott el és jutott el a következtetések levonásáig. Vélemény.
A miniszterelnök szerint inflációt meghaladó nyugdíjemelés is jöhet.
Továbbra is téma az Ukrajna támogatása körüli Orbán-EU-konfliktus, erről ír a Le Monde és Neue Zürcher Zeitung. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok természetét elemzi a Politico. A Der Standard lengyel vendégszerzője a lengyelországi választások utáni helyzetet tárgyalja, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Zeit az új uniós menekültügyi megállapodás hatásait járja körül. Nemzetközi lapszemle.
Magyarország nevében, saját politikai érdeke szerint megakasztotta Orbán Viktor az Európai Uniót, és nincs jele, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztásig változtatna a totális blokád taktikáján.
Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot. A támogatásokat részletekben, folyamatos ellenőrzés mellett adja, és több jel mutat arra, hogy lesz mire figyelnie, ha azt akarja, hogy a bírói függetlenség ne csak papíron valósuljon meg.
A szabályozási csomagot a magyar kormány ellenezte, azonban ebben a kérdésben nem volt vétójoga.
De az nem világos, mit is tenne krízishelyzetben.
Brüsszel nem tud beleszólni a nyugat-balkáni fejleményekbe, mert nem teljesíti az ígéreteit, nem követeli meg a normák betartását, nem jutalmazza meg a reformokat, ellenben enged a nacionalista zsarolásoknak, írja az osztrák lap elemzője.
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a legutóbbi EU-csúcs, és Orbán Viktor már-már közmondásos kávészünete. Több lap is azt elemzi, mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel, mármint a magyar miniszterelnök és az Unió összefeszülésével. Az MCC bécsi egyetemi tulajdonszerzésével összefüggő újabb hírt közöl a Die Presse. Az Independent az izraeli helyzetet, a Politico Donald Trump autoriter vezetőkhöz fűződő vonzalmát tárgyalja. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Utolsó körben több napon át tartó egyeztetések, de összességében közel hét éves eredménytelenség után végül elfogadták az új uniós migrációs törvényt.
Az előző hétéves ciklusban már buktunk 77 milliárd forintot.
Nagy az öröm, a bolgárok nem fogják megadóztatni az országukon áthaladó orosz gázt. Így pedig Magyarország is támogathatja az déli ország schengeni tagságát.
60 nap ide, 61 nap oda – egy jogi apróságra is kénytelenek odafigyelni Brüsszelben.
Az Orbán-Erdogan-találkozó több nemzetközi lapban téma, ahogy továbbra is fókuszban van a magyar miniszterelnök és az EU csörtéje is. A budapesti tőzsde teljesítményét elemzi a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Süddeutsche Zeitung a szerb önkormányzati választásokról ír. A Timesban William Hague, volt brit konzervatív vezető, a Project Syndicate-ben Joschka Fischer, egykori német külügyminiszter ír az ukrajnai háborúról. A Washington Post és a Financial Times az izraeli helyzetet értékeli. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Miért hirdet az állam kötelező munkaszüneti napot a nem hívő, illetve különböző hiten lévő polgárok számára karácsonykor? Lenne-e mód arra, hogy ki-ki egyénileg vegye ki szabadságát hitének, életfelfogásának megfelelően? Vélemény.
A régóta szolgáló vezető kiemelkedő szerepet szeretne kapni a nemzetközi antiliberális rendben, de korlátozott a cselekvési lehetősége.
A helyzet amiatt is sürgető, mert más tételek is szerepelnek a költségvetést módosító javaslatban.
Fontos és örvendetes a döntés, noha a belépésig még hosszú és kanyargós út vezet, írja a brit lap.
A múlt heti uniós csúcstalálkozó forgatagában kevés figyelmet kapott a tény: Lengyelország felé is megindultak az uniós források. A lengyelek – méretük okán – nagyságrendekkel több pénzre jogosultak, mint Magyarország, az új lengyel kormány a Brüsszellel való együttműködést helyezte a középpontba.
